Phandelveri kalandozásaink

OIvadás havának 20. napjának délutánja A kalandozók már több mint egy órája tanakodnak az útjukat hosszan keresztező, 60 láb széles szakadék peremén felállított táborhelyükön ücsörögve, hogy vajon hogyan is juttathatnák át mind magukat, mind a felszerelésüket a feneketlen mélység felett – az ökrösszekeret itt nemigen fogják tudni átvinni a túloldalra, annál viszont sietősebb az útjuk, hogy megpróbáljanak kerülőt keresni. A két part között átívelő, néhai törp szerkezet két láb széles láncán a Kőkereső fivérek legutóbb egy remek acélsodrony segítségével másztak át, ezt azonban valaki azóta a túloldalról elvágta. Az innenső végénél fogva felhúzzák a sodronyt, majd a szabad végére egy kampós láncos toldást rögzítenek, hátha újra ki tudják feszíteni valahova a túlparton. Crowley az övére akasztja a kampót, majd mielőtt elindulna, Bajazid még rámond egy  Áldás varázslatot a félszerzetre, biztos ami biztos. Szüksége is lesz rá: bár Crowleynak nagyjából félútig még különösebb nehézs...