Wolfstein-Frankffy Kornélia

Wolfstein-Frankffy Kornélia

Wolfstein-Frankffy Kornélia vagyok, Corlinn grófnője és Aranykalász település címzetes kormányzója. Azt kérte tőlem a Krónikás, hogy meséljem el, ki vagyok. Haladjunk hát sorjában.

Wolfstein-Frankffy Kornélia vagyok. A világban a legtöbb lénynek, legyen az ember, elf, törp vagy bármi fajú népség, aki nevet visel, egy neve van. Esetleg kettő, s olyankor gyakorta az egyik valamilyen jellemzője az illetőnek. Ez persze semmit sem von le az ő értékéből. Lásd kiváló bajtársaimat: a bölcs és hatalmas mágikus erőket mozgató Adran Liadon (két név), a bátor és nemesszívű Bajazid, a Hunyorgó (egy név és egy néviesült jelző), s Crowley (egy név), akinek ügyességét és fanyar humorát még én magam is irigylem. Végül, de nem utolsó sorban álljon itt egyetlen név: Filoména, az anyámként, védelmezőmként és nővéremként szeretett nevelőnőm, aki Anyám, Apám és Nővérem elveszítése után gondomat viselte, otthont teremtett és tanított, ahogy tőle telt, hogy én ne szenvedjek hiányt semmiben, még ha úgy is hozta az élet, hogy éppen azt veszítettem el, ami a gyermek számára a legfontosabb, és hála neki nem is tapasztaltam meg, hogy az efféle veszteség mily fájdalmas.

Személyemnek tehát három név jutott. A családnevem ugyanis két szó. Leírva egynek tűnik, de ember (vagy bármely más fajú) legyen az a talpán (patáján vagy mancsán), aki a Wolfstein-Frankffyt egy szóként ki tudja mondani. A Wolfstein nevet Apámtól örököltem. A nemesi család, amelybe született, nemzedékek óta a farkast tekinti társának. Tisztelik a farkasokat, és együtt mennek harcba. Azt mondják, beszélni tudnak a farkasok nyelvén. Na nem olyan beszéddel, ahogy most én szólok hozzád, kedves Olvasó, hanem van valami kapocs ember és farkas között, a mozdulatokban, a tekintetekben, a suttogásban, amit mindketten megértenek. – A Frankffy nevet Anyámtól örököltem. Ő is nemesi családból származik, akik generációk óta szőlőműveléssel, bortermeléssel foglalkoznak. Amikor Apám feleségül vette Anyámat, mindkét rokonságtól távol, egy új vidéken telepedtek le: a Corlinn-dombokon építették fel új otthonukat. A Corlinn-dombokat vulkáni működések hozták létre: talaja kiváló a szőlőműveléshez. A környékbeli erdőkben élő farkasok gondoskodtak róla, hogy a birtok védve legyen.

Egy dologtól azonban a farkasok sem tudják megvédeni a területet. Még két esztendős sem voltam, amikor a Hotenow vulkán váratlanul kitört. Azt mondják, olyan hatalmas füstöt, port és hamut lövellt ki magából, hogy évekre elsötétítette a birodalmat: a helyet, amely ma az otthonom lenne. A föld mélyéről feltörő forró, narancssárgán izzó láva mindent felégetett. Amikor pár órával a nagy kitörés előtt a föld egy hatalmas rengéssel adta tudtára a szüleimnek, hogy mindenkinek az élete veszélyben van, akkor bepólyáltak, Filoménát lovaskocsiba ültették, és reá bíztak engem, hogy megvédjen. Hogy boldogulhassunk, az utazóládába tették a családfámat és a címerünket ábrázoló tekercset, valamint Atyám ékes, farkascímerrel díszített kétkezes csatabárdját. Tudta, hogy erre egyszer nekem lesz szükségem, ő már nem fogja hasznát venni. A szüleim és a nővérem a birtokon maradtak, hogy menekíteni tudják a lakosságot. Úgy tudom, senki nem élte túl.

Bízom benne, kedves Olvasó, nem untattalak a nevem történetével. Azért regéltem róla ily hosszasan, mert azt kérdezték tőlem, ki vagyok. És egészen phandalini kalandjaink kezdetéig mindössze ennyi voltam. A nevem. Wolfstein-Frankffy Kornélia.

Rangom, „Corlinn grófnője”, amelyet sosem felejtek el megemlíteni a bemutatkozásaim alkalmával, valójában üres cím, semmit sem ér. Hiszen Corlinn már nincs. Közel harminc év telt el a kitörés óta, sokan vannak, akik sosem látták Corlinn pompáját, a zöldellő dombokat... – nekem sincsenek emlékeim róla.

Nevelőnőm, Filoména Vízmélyén talált menedéket kettőnk számára. Mindent, amit a világról tudok, tőle tanultam. Ő nem nemesi származású, nem kalandozó, nem mester. Tudásom hát hiányos. Azért indultam útnak, hogy tapasztaljak. Tudni akartam, kik élnek e tájon, hogy működik a társadalom. S nem titkolom, célul tűztem ki azt is, hogy nemesi származásomnak, hagyatékul kapott grófi rangomnak megfelelő minőségben találjam meg a helyemet a világban. Egy véletlen találkozás folytán Phandalinba érkeztem, és rögtön tudtam: ez lesz az a település, amit... nos, nem tudom, mi az ide való kifejezés. Nem szívesen mondom, hogy „uralmam alá hajtom”, távol álljon tőlem a zsarnok szerepe! De ami azt illeti, eltökéltem, hogy én leszek a település vezetője. Most polgármestere van, de nem szeretnék polgármester lenni, ugyanis nem hiszek a választásban. Az egyszerű közembereknek nem feladata a politika. Műveljék azt, amiben jártasak, amihez értenek, kovácsoljanak míves eszközöket, arassanak aranyló búzát, kereskedjenek drágakövekkel és fűszerekkel, készítsenek minden vágyat kielégítő ételeket, varrjanak ruházatot és ékes hímzéssel díszítsék. Én egyikhez sem értek, hát nem is szólok bele. A kölcsönös tisztelet megkívánja, hogy a döntéshozást bízzák a nemesekre és a tudósokra.

Néhány héttel ezelőtt a bemutatkozásom itt véget ért volna. Csakhogy idő közben szert tettem még egy rangra: én lettem Aranykalász település címzetes kormányzója. Hogy mit jelent a „címzetes” – most, hogy belegondolok –, nem tudom. Sokszor hallottam szókapcsolatokban, és mivel ezt a kacskaringós rangot én adtam magamnak, felvettem. Valljuk meg, jól hangzik. Súlyt a kormányzóságnak. Bármit jelentsen is. Mármint a kormányzó... mert tulajdonképpen ezt sem tudom pontosan, hogy micsoda. Egyetlen kormányzót sem ismerek – már persze újdonsült jómagamon kívül –, tanulmányaimban sem találkoztam velük. Királyokról, grófokról, vikomtokról és márkikról sokat mesélt a nevelőnőm. Attól tartok, ezt a tisztséget én találtam ki. Hah! Erről is megemlékezhetnek majd a krónikások, és most már Te is tudod, kedves Olvasó, hogy Wolfstein-Frankffy Kornélia volt az első kormányzó ezen a vidéken. Címzetes kormányzó! Ráadásul. Azon leszek, hogy a jövőbeli tetteim megválaszolják, mit is jelent ez pontosan.

Wolfstein-Frankffy Kornélia

Nem: nő
Életkor: 32 év
Értékrend: törvényes semleges
Faj: ember
Háttér: nemes
Kaszt: harcos
Alkaszt: csatamester
Tapasztalati szint: 5

Erő: 18 (+4)
Ügyesség: 9 (-1)
Állóképesség: 15 (+2)
Intelligencia: 11 (+0)
Bölcsesség: 13 (+1)
Karizma: 14 (+2)

Jártasságok:
Atlétika
Észlelés
Meggyőzés
Történelem

Ismeretek:
Térképész eszközök
Kártyajátékok

Fegyverismeret:
Mindenféle (egyszerű és katonai) közelharci fegyver
Mindenféle (egyszerű és katonai) távolsági fegyver
Mindenféle (könnyű, közepes és nehéz) páncél és pajzs

Nyelvismeret:
Közös, sárkány, törpe