#8 Rőtjelűek Rejtekhelye, harmadik felvonás

Olvadás havának 13. napja
Mikor a hasadék alján bújkáló hőseink észreveszik, hogy a rőtköpönyeges őrjárat is észrevette őket, Kornélia megpróbálja lentről befenyíteni a Rőtjelű Haramiákat. Azonban nem jár sikerrel, azok fentről kifejezetten nyeregben és túlerőben érzik magukat – főleg úgy, hogy annak az aggasztó Szemszörnynek sem érzik a fenyegető jelenlétét. Amíg Patás elszalad, hogy értesítse az Üvegbotost meg a többieket, Nyüzge, Rómeó és Sukár fentről nyilazzák a kalandozókat, akik viszont hamar kikecmeregnek a hasadékból, majd ellentámadásba lendülnek. Kornélia még egy korábban beszerzett kisebb vadászcsapdát is bevet a győzelem érdekében. A haramiák a folyosók felé hátrálnak, és jeleznek a közösségi helyiségben tartózkodó társaiknak is, de hiába csatlakozik hozzájuk Görbe, Héder, Jagelló, Torok és Vipera, a folyosón feltorlódó csatasorukat durván megtépázzák a kalandozók varázslatai és csapásai. A hasadék mellett Hédernek, majd Rómeónak és Sukárnak, a folyosókon pedig Toroknak és Viperának is szomorú vége lesz, és a többiek is sorra kapják a sebeket. Nyüzge a korábban lelépett Patás után szalad, de azt már csak Crowley veszi észre, ahogy a két haramia egy harmadik személlyel együtt menekül a raktárhelyiségen keresztül.
Görbe visszamenekíti a súlyosan sérült Jagellót a vörös és barna drapériákkal díszített közösségi helyiségbe, ahol megadják magukat és leteszik a fegyvert. A kalandozók megkegyelmeznek nekik, sőt még a sebeik ellátásában is nyújtanak némi segítséget, majd némi elbeszélgetés és kihallgatás után meggyőzik őket, hogy hagyjanak fel ők is a betyárélettel, és csatlakozzanak a jobb ügyhöz, illetve korábbi társaikhoz az Alvó Óriás Fogadóban. Ezután átkutatják a közösségi helyiséget, majd a korábban jóval egeresebb laboratóriumot, ahová Patás és Nyüzge is bemenekült korábban. Alkimista felszerelésen és félkész varázsitalokon (továbbá mindenféle összetevőkön: némi higanyon, sárkányepén és porított nadragulyán, egy kis bronzöntecsen, egy prizmán, egy konstellációs diagramon és egy hasztalan kristálygömbön) túl nem sok mindent találnak itt, csak egy néhai törpe kalandozó, Urmon naplóját (melyben Bajazid a Phandelveri Paktum és a Varázskohó leírása mellett egy, a Morajló-barlangokkal együtt eltűnt mágikus buzogány, a Fényhozó nevére bukkan), valamint egy résnyire nyitott ajtót, mely mögött egy kiürített lakószobát, valamint az Üvegbotos hűlt helyét találják. Átkutatják az íróasztalt és a ládákat (annak kiürített rejtett rekeszével együtt), és némi pénz és egy alkimista bevásárlólista mellett megtalálják a sietve távozott banditavezér egy ott felejtett levelét is, melyet a Fekete Pók "lord Iarno Albreck" megszólítással küldött, és amely azt bizonyítja, hogy tudnak a Kőkereső testvérek felfedezéséről, a segítségükre siető kalandozókról, és hogy készek bármit megtenni, hogy rátegyék a kezüket a törpék kincses térképére.

Adran, Kornélia, Crowley és Bajazid az Üvegbotos szobájában

A kulisszák mögött, avagy a kalandmester jegyzetei

Ez egy rövidebb játékalkalom volt a szokásosnál, de azt hiszem, kellően taktikus harccal zárta le a rőtköpönyeges haramiákkal való viszályt, és a kalandozók is megmutathatták, hogy nem csak a gyilkoláshoz értenek. Megtanulhatták továbbá azt is, hogy ahogy korábban a recésfogú goblin vezér, úgy a banditák vezetője se feltétlenül fogja megvárni, amíg a túlerő elsöpri, hamarabb megpróbálja menteni az irháját – ha pedig nem veszik egyből üldözőbe, akkor utána már esélyes, hogy bottal üthetik a nyomát.

Az Üvegbotos álnéven tevékenykedő varázsló lord hiába értesült már napokkal ezelőtt a kalandozók várható érkezéséről, mivel aztán haramiái elmondása szerint csak néha-néha, egy-két napra tűntek fel Phandalinban, nem tartotta őket kellő fenyegetésnek, csak afféle jött-ment bajkeverőknek, akiket banditái hamar móresre tanítanak majd. Döglégy és Menyét korábbi ügyéről persze már tudott, és áldását is adta annak idején az előbbinek, hogy megtorolja sérelmeit, de azt nem tudta, hogy utóbbi neve az időközben visszatért Crowleyt rejti. Aztán amikor megtudta, hogy betörtek az udvarház pincéjébe, és kiszabadították a foglyokat, már komolyabb őrséget állított, és elhatározta, hogy elfogja a kalandozókat, hogy ezzel bizonyítsa alkalmasságát a Fekete Pók felé.

Rongy életét viszont a lord drágábbnak tartja annál, mintsem hogy egy személyes ütközetben kockára tegye. Így mikor látta, hogy a kalandozók lenyomják túlerőben lévő banditáit, két testőrével együtt menekülőre fogta a dolgot, és titkos ajtókon át és a rejtett alagúton keresztül távoztak. Az erdőben megkereste a Bagabúkat (és az általuk folyton ugráltatott Goblint), és visszaparancsolta őket, hogy kapják el a kalandozókat, amint kidugják az orrukat az alagút bejáratán, aztán további utasításig vigyék el őket a Recésfogúak Várába. A Bagabúk pedig lesbe álltak, alakzatba rendeződtek, és úgy várták gyanútlanul kisétáló hőseinket, hogy orvul rájuk vethessék magukat és péppé verhessék őket.

Következik: #9 Tök Király, első felvonás